Remarque-ot tizennyolc évesen besorozták katonának. 1917 júniusában a Nyugati frontra került, ahol bal lábát, jobb kezét, illetve a nyakát repeszdarabok sebesítették meg. Katonai kórházba került, s a háború végéig ott is maradt. A háború után több állása is volt, többek közt könyvtáros, üzletember, tanár, újságíró és szerkesztő.
A Szerelem és halál óráját a II. Világháború után írja. Bár a szerző maga nem vett részt ebben a háborúban, sőt ellene tiltakozva hagyta el Németországot, mégis meg kellett írnia ezt a regényt a fájdalom a sok értelmetlenül elpusztult fiatal élet miatt.
A mű egy fiatal német katonáról szól, aki háromhetes szabadságra visszatérhet az összeomlóban lévő keleti front poklából. A hátországban azonban még szörnyűbb pokol, még iszonyatosabb élmények várnak rá, az emberek és a tárgyak fizikai pusztulásának látványa és az életben maradt lakosság lassú szellemi leépülésének légköre.
A félelemmel és rettegéssel együtt növekszik a fasiszta terror nyomása, s a szabadságos katona hiába próbál a szerelembe menekülni, a félelem a boldogságát is megmérgezi.